„A Nap megvillantja a koronát majd ezredik éve,
A kenyeret a leány felvágja, ki tudja hányadik éve,
Arcodon még a barack leve csorog,
És virágot tart még kezed,
De tested érzi már a víz hidegét,
Szíved pedig hallja az ősz üzenetét.”
(Horváth Győző Budapest, 1987)
Augusztus havában a Nap ebben az évben 23.-án 0 óra 26 perckor lép át a Szűz jegyébe, addig az Oroszlánban járja útját.
A hónap nevét ie. 8-ban kapta Augustus császár tisztelete jeléül. Addig Sextilis volt a neve, azaz Hatodik. Legismertebb régi magyar neve, Kisasszony hava.
A hónap legfontosabb jeles napjai:
Augusztus 01. vasas Szent Péter napja
Augusztus 04. Domonkos
Augusztus 06. Urunk színeváltozása
Augusztus 10. Lőrinc
Augusztus 15. Nagyboldogasszony
Augusztus 18. Ilona
Augusztus 20. Szent István napja
Augusztus 24. Bertalan
Augusztus 10. Lőrinc napja
II. Sixtus pápa diakónusa volt. A pápa halála után az egyház kincseit neki kellett a szegények között felosztani. Miután a bíró követelte rajta a kincseket, ő a szegényeket vezette elé mondván, íme, az egyház kincsei. Tűzhalálra ítélték és elevenen roston sütötték meg. Ezért is lett többek között a tűzoltók és a tűzzel foglalkozók védőszentje. Égési sebek gyógyításáért is hozzá fordultak. A nép körében azt tartották, hogy Lőrinc nap után már nem tanácsos a folyóban fürdeni, illetve, hogy a sárgadinnye sem jó már ezután, mert Lőrinc belepisilt. Angliában az ekkortájt gyakori meteorjelenséget (hullócsillagok) Szent Lőrinc könnyeinek hívják, utalva a máglyán égő szent könnyeire, melyet az emberekért hullajtott.
Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja
A katolikus (és az ortodox) egyház Mária mennybevételét ünnepli e napon. Számos népszokás is kapcsolódik az ünnephez. Mária haláláról csak az apokrif iratok tesznek említést. Az Újszövetségben Jézus halála és feltámadása után Máriáról kevés említést tesznek, ezért halálának időpontja nem egyértelmű, de valószínű, hogy az apostolok körében tisztelt asszony halála nem sokkal Jézusé után következhetett be. Jézus nem engedte anyjának testét az enyészetté, ezért halála utáni harmadik napon föltámasztotta és magához emelte a mennyekbe.
Sok helyen ez éjjel az asszonyok gyertyákkal mentek ki a temetőbe és ott virrasztottak. Gyakori volt a virágszentelés is, mely virágot azután megszárították és az elkövetkezőkben felhasználták különböző alkalmakkor.(Pl. Vízkeresztkor, halál esetén, az új ház alapjába, stb.).
Azt tartották, ha szép derült az idő, az bő szőlő és gyümölcstermést ígér.
Nagyboldogasszony és Kisasszony napja (szeptember 8.) közötti ún. két Asszony közét nagyon szerencsés időszaknak tartották. Sok helyen ekkor ültették a tyúkokat, mert akkor minden tojás kikelt. Az ekkor tojt tojásokat is nagy becsben tartották, és eltették, mert úgy tartották, hogy azok sokáig elállnak. Ilyenkor szedtek gyógynövényeket is. És ekkor volt ajánlott a búzát és a ruhákat is szellőztetni.
Augusztus 18. Ilona napja
Nagy Konstantin császár édesanyja, i.sz. 250 körül született. Példaszerű keresztény életet élt. A hagyomány szerint látomás alapján megtalálta azt a helyet, ahol a szent kereszt feküdt. A keresztet kiásták. A helyen templomot építtetett. Kb. 80 éves korában hunyt el.
Augusztus 24. Bertalan napja
Bertalan apostol napja. Jézus halála után Itáliában, majd Örményországban hirdette az evangéliumot és végzett gyógyításokat. Asztragész király azonban elfogta, megvesszőztette, és megnyúzatatta. Ezek után keresztre feszítették majd lefejezték. Nem véletlen tehát, hogy a szűcsök, csizmadiák védőszentje lett, de az ördögűzés és a gyógyítás szentje is.
A magyar néphagyomány szerint őszkezdő nap. (E nappal indul a Szűz hava.) A nap időjósló nap is. A nap időjárása előrevetíti az ősz időjárását. Pannóniában a szőlőhegyek védőszentje is, e napon kezdenek el a szőlőhegyeken kerepelni a madarak ellen.(A szőlő szedéséhez használt kés a nyúzókéshez hasonlatos.) Ezen a napon köpült vajnak gyógyereje van. A kígyók (a gyógyítás szimbolikus állata) is ezen a napon vonulnak vissza a téli álmuk helyére. A kígyó nem csak a gyógyítás miatt kapcsolódik Bertalanhoz, hanem ahogy a kígyó, ahogy levedli bőrét, úgy lett az apostol is megnyúzatva.
Változó ünnepek a világból:
Az idén augusztus 14.-ére esik Krisna születésnapja, és ebben az évben augusztus 21.-ével kezdődik a Ramadán, mely szeptember 20.-áig tart.
„Párák és érett ízek évszaka,
Jössz s hő hived, a sárga nap, örül,
S összefogtok s áldott fürtök soka
Csügg a szőlőn a nádtetők körül;
Mohos ágat dús almasúly töret
S zamat tölt be minden őszi magvakat,
Dinnye dagad, feszül cukros bele
A mogyoróknak s száz bimbó fakad:
Késő virág, minőt a méh szeret,
S már azt hiszi: örök a méz-szüret,
Mert nyári sejtje csordultig tele.”
(John Keats: Az őszhöz)
Szeptember havában a Nap ebben az évben 22.-én 22 óra 07 perckor lép át a Mérleg jegyébe, addig az Szűzben járja útját.
A hónap neve hetediket jelent, mert a rómaiaknál a márciussal kezdődő év hetedik hónapja volt. Legismertebb régi magyar neve, Szent Mihály hava.
A hónap legfontosabb jeles napjai:
Szeptember 01. Egyed
Szeptember 08. Kisasszony napja
Szeptember 12. Mária
Szeptember 21. Máté
Szeptember 22. Őszi napforduló napja
Szeptember 29. Mihály
Szeptember 01. Egyed napja
A görög származású bencés szerzetes-szent szülei halála után örökségét szétosztotta a szegények között és Provence-ban remetéskedett, ahol a legenda szerint egy szarvastehén táplálta a tejével. Egy napon a király vadászaival vette üldözőbe a szarvastehenet, aki Egyed barlangjába menekült. Az egyik vadász rálőtt íjával, de a nyílvessző Egyedet találta el, megmentve így az állatot. Magyarországon kedvelt szent volt a középkorban. Többek között a koldusok, nyomorékok, leprások, a szoptató anyák védőszentje.
A néphagyomány szerint amilyen a nap időjárása, olyan lesz az egész hónap. Sok helyen, e napon kezdték el az őszi gabona vetését, illetve kezdték el a disznót karácsonyi vágásra hizlalni.
Szeptember 08. Kisasszony napja
Szűz Mária születésnapját ünnepli ekkor a Katolikus egyház. Mária születésére vonatkozó információkkal csak az apokrif iratok szolgálnak, ezért az egyház számára nem tartozik a nagyobb ünnepek közé, de a néphagyomány számos szokást fűz e naphoz. Sokfelé búcsúnap volt Kisasszony napja. E nap hajnalán sok helyütt kimentek a közeli dombokra vagy a folyóparthoz napfelkeltét várni, mert úgy tartották, hogy a felkelő Napban megpillanthatják Máriát. Ekkor kezdték a dió verését, másutt a gabona vetését. A vetőmagot is tanácsos volt kitenni virradatra, hogy a harmat érje, mert akkor egészséges marad. Fecskehajtónak is nevezik e napot, mert a megfigyelések szerint a fecskék nagy számban gyülekeznek ilyenkor, hogy útra keljenek. Sokfelé a cselédek szolgálatba lépésének napja is. Asszonyok számára dologtiltó nap volt.
Szeptember 21. Máté napja
Szent Máté apostol és evangélista Jézus halála után a hagyományok szerint Etiópiába ment és ott hirdette az evangéliumot. Miután föltámasztotta halálából a király fiát, az hálája jeléül templomot építtetett. A király leányát Máté felvette az Istennek szentelt Szüzek közé. Apja halála után az új király szerette volna feleségül venni és kérte Máté közbenjárását, ám ő ezt nem támogatta, sőt egy prédikációjában kifejezésre jutatta, hogy a lány már Krisztus jegyese. A király haragjában megölette Mátét. A halál akkor érte, mikor imádkozott, és hátulról karddal leszúrták.
Bánságban e héten vetették a búzát, de volt vidék ahol a nap időjárásából a bortermésre következtettek.
Szeptember 22. Őszi napforduló (napéjegyenlőség) napja
Évente változó, hogy a Nap mikor lép át a Szűz csillagképből a Mérlegbe. Ezzel a jegyváltással kezdődik meg a csillagászati ősz. E napon még egyforma hosszú a nappal és az éjszaka, de innentől kezdve egészen december 21.-éig egyre sötétülő napok következnek. Az idén a mai napon 22 óra 07 perckor történik meg a Nap jegyváltása.
Szeptember 29. Mihály napja
Szent Mihály arkangyal napját tartjuk e napon. A nap jelentős szerepet töltött be az emberek életében. A gazdasági év fordulónapja, annak a gazdasági évnek mely tavasszal Szent György napjával (április 24.) vette kezdetét. Ekkor hajtották vissza az állatokat a téli szállásra és történt meg a pásztorok elszámoltatása. De ilyenkor fogadták is fel sok helyen a juhászokat, pásztorokat. Sok helyütt búcsúkat, mulatságokat, bálokat, vásárokat rendeztek, és e nappal vette kezdetét az ún. kisfarsang, mely egészen Katalin napig tartott. Gyakran tartottak ebben az időszakban lakodalmakat is. Ekkor kezdték törni a kukoricát. A nap időjárása is fontos volt. Az állatok viselkedéséből következtettek az előttük álló tél időjárására. Ha az akolban összefeküdtek a disznók vagy a juhok, akkor hosszú kemény télre kellett felkészülni. Mihály nappal végérvényesen vége a nyárnak és a jó időknek, ahogy a népi mondás szól: „Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet.”. A természet nyugovóra térése, halála és az arkangyal napja közötti párhuzamot jelenti az is, hogy Mihály a túlvilágra költöző lélek kísérője. És Szent Mihály lovának nevezik a halottszállító saroglyát.
„Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöket
üvegtálon. Nehéz sötét-smaragd
szőlőt, hatalmas, jáspisfényű körtét,
megannyi dús, tündöklő ékszerét.
Vízcsöpp iramlik egy kövér bogyóról,
és elgurul, akár a brilliáns.
A pompa ez , részvéttelen, derült,
magába-forduló tökéletesség.
Jobb volna élni. Ámde túl a fák már
aranykezükkel intenek felém.
(Kosztolányi Dezső : Őszi reggeli)
Október havában a Nap ebben az évben 23.-án 07 óra 32 perckor lép át a Skorpió jegyébe, addig az Mérleg-ben járja útját.
A hónap neve nyolcadikat jelent, mert a rómaiaknál a márciussal kezdődő év nyolcadik hónapja volt. Legismertebb régi magyar neve, Mindszent hava. Mindenszentek ünnepe ugyan november elsején van, de az előestéje még ennek a hónapnak az utolsó napja. (október 31.)
Ebben a hónapban a Telihold október 04.-én 07 óra 11 perckor lesz a Kos jegyében.
A hónap fontosabb jeles napjai:
Október 02. Petra napja
Október 04. Assisi Szent Ferenc Napja
Október 09. Dénes napja
Október 15. Teréz napja
Október 21. Orsolya napja
Október 28. Simon-Júda napja
Október 02. Petra napja
Az első lombhullató nap. A közhiedelemmel ellentétben nem a hűvös időjárás az, ami a fáknál a lombhullást előidézi, hanem a rövidülő nappalok. A növények számára ez jelzi, hogy ideje visszavonulni. Ez a „visszavonulás” az, ami számunkra oly szép tud lenni. A sárgába- narancsba-pirosba öltözött levelek az alacsonyan járó nap fényében…..
A hagyomány szerint október másodika az első lomhullató nap.
Október 04. Assisi Szent Ferenc Napja
Assisi Szent Ferenc névünnepe. A rendalapító szent 1181-ben született Assisiben. Hirdette az evangéliumi szegénységet és életét is az evangélium szerint élte. A rend tagjai is barna (vagy szürke) csuhát viselnek, derekán három csomóval ellátott kötéllel. A három csomó a szegénységet, a szüzességet és az engedelmességet jelképezi. Ferenc közel állt a természethez, melyet jól tükröz a Naphimnusz című költeménye is.
A nép körében egyes vidékeken Ferenc hetében vetették a búzát. Másutt ekkor ültettek kotlóst és nyírfaágat raktak a fészekbe, mert úgy tartották, a nyírfaág mindaddig, míg a csirkék ki nem kelnek, megvédi őket az ártó, gonosz hatalmaktól.
Október 09. Dénes napja
Dénes a 14 segítő szent egyike. Vértanú. Kínzások után lefejezték Párizsban a Mártírok hegyén (ma Montmartre). A legenda szerint a szent saját fejét a hónalja alá véve saját lábán ment a sírjába. Ezért aztán nem véletlen, hogy fejfájás esetén kérték a segítségét.
Október 21. Orsolya napja
Neve a latin Ursula, azaz nősténymedve szóból ered. Breton királylány volt, akit egy pogány fejedelem feleségül kért fia számára. Orsolya azt a feltételt szabta, hogy a jövendőbelije keresztelkedjék meg, továbbá, hogy 11.000 szűz kíséretében tartsanak vele Rómába zarándokútján. Az ifjú minden kérését teljesítette. Rómából visszafelé jövet azonban a hunok rájuk támadtak és valamennyien meghaltak. Mivel a halál Kölnben érte utol őket, nem véletlen, hogy Köln városának patrónusa lett.
A magyar néphagyomány szerint Somló hegyen e napon kezdték meg a szüretet. Továbbá úgy tartották, hogy ha Orsolya napkor szép idő van, az akkor karácsonyig meg is marad, sőt amilyen a nap időjárása, olyan lesz a télé is.
Október 28. Simon-Júda napja
A két apostol napján kezdték hagyományosan a szüretet Tokaj hegyalján.
„Benn kályhatűz ég, kinn köd, titok,
Vöröslő nap a varjúraj felett,
Gyertyák a tortán, s a sírokon”
(Horváth Győző:November)
November havában a Nap ebben az évben 22.-én 05 óra 10 perckor lép át a Nyilas jegyébe, addig a Skorpió -ban járja útját.
A hónap neve kilencediket jelent, mert a rómaiaknál a márciussal kezdődő év kilencedik hónapja volt. Legismertebb régi magyar neve, Szent András hava.
A hónap fontosabb jeles napjai:
November 01. Mindenszentek napja
November 02. Halottak napja
November 11. Márton napja
November 19. Erzsébet napja
November 25. Katalin napja
November 30. András napja
November 11. Márton napja
Márton Pannon földön született 316-ban és emlékét nagyon sok településnevünk őrzi a mai napig. A név a latin Martinus-ból ered, ami Marshoz hasonlót jelent. (A Skorpió havában járunk, melynek uralkodó bolygója a Mars.)
Ismert a legenda, mely szerint püspökké választása elől a ludak óljába bújt, de azok hangos gágogásukkal elárulták őt. Ezért nem véletlen, hogy ilyenkor fogyasztották a tömött libát. A népi mondás úgy tartja, hogy: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész évben éhezik.”. A liba csontja is időjóslásra szolgált, ha fehér és hosszú volt, akkor az havas telet jelzett előre.
A libasült mellé ekkor már fogyasztották az újbort is, mely kb. ez időre kiforrott és elkészült. Időjós nap is, mert ha „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.”.
November 19. Erzsébet napja
Árpádházi Szent Erzsébet emléknapja. Szép legenda kapcsolódik a szenthez. Erzsébet gyakran vitt a szegényeknek élelmet, mely apja II.András fülébe is eljutott. Egy alkalommal kérdőre is vonta lányát, ő azonban azt mondta, hogy rózsákat rejt a köténye. És csoda történt, mert amint azt apjának megmutatta valóban rózsák hullottak ki a kötényéből. Gyakran épp e jelenetben ábrázolják. Erzsébet napja szintén időjósló nap. A népi hagyomány szerint, „Erzsébet, Katalin havat szokott adni.”
November 25. Katalin napja
Szent Katalin vértanú, a 4. században élt Alexandriában. Magyarországon időjósló nap, mely szerint, „Ha Katalin kopog, karácsony locsog”, vagyis a két nap időjárása ellentétet mutat. Katalin napkor szokás volt levágott gyümölcsfa gallyat vízbe tenni, és ha az ág kizöldült karácsonyig, úgy a leány férjhez megy a közeljövőben. Ez később Borbála napkor (december 04.) is szokás volt. Mivel Katalin naphoz közel esik advent első vasárnapja, mikortól kezdve már nem tartottak bálokat, mulatságokat, gyakran Katalin napja zárta az őszi báli időszakot.
November 30. András napja
A keleti egyház védőszentjéül választott Szent András az 1 században élt vértanú szentünk. Mártírhalálát egy átlósan ácsolt kereszten (a róla elnevezett ún. András-kereszten) lelte. Magyarországon hagyományosan e naptól kezdődtek vidéken a disznóvágások. Házasságjósló nap is volt. A leányok varázslásokat végeztek, pl. párnájuk alá férfiruhadarabot rejtettek és egész nap böjtöltek. Ha szerencsések voltak álmukban megláthatták a vőlegényüket.
Egy másik mód az volt, hogy gombócot főztek és mindegyikbe egy-egy férfi keresztnevet írtak, és amelyik elsőként jött fel a víz tetejére, az lett a jövendőbelijük neve. Ólmot is öntöttek, melynek alakjából pedig a jövendőbelijük foglalkozását lehetett kiolvasni.
A „legveszélyesebb” pedig az volt talán, mely szerint azt figyelték hányat röffent a disznó, mert ahányat, annyi év múlva mennek majd férjhez.
„Roppan a dió héja a tüzet ontja,
Mesél egy puttonyos öregúr
és gyertyák gyúlnak a koszorún.
Álmaidban egy hal jelenik meg,
tányérodra ugrik, s te
megeszed.
Nem tudva tettedet, ó nem tudva szörnyű tettedet!
”
(Horváth Győző:December)
December havában a Nap ebben az évben 21.-én 18 óra 33 perckor lép át a Bak jegyébe, addig a Nyilas -ban járja útját.
A hónap neve tizediket jelent, mert a rómaiaknál a márciussal kezdődő év tizedik hónapja volt. Legismertebb régi magyar neve, Karácsony hava.
A hónap fontosabb jeles napjai:
December 04. Borbála napja
December 06. Miklós napja
December 13. Luca napja
December 21. Tamás napja
December 24. Karácsony vigíliája, Szenteste, Ádám, Éva napja
December 25.-26. Karácsony
December 28. Aprószentek napja
December 31. Szilveszter napja
December 04. Borbála napja
Borbála illetve Barbara neve a latin Barbarus, azaz barbár szó nőnemű alakja. A szent Kisázsiában élt a 4. század elején. A bányászok, kohászok, tüzérek, tűzszerészek, ágyú- és harangöntők védőszentje és vértanú a keresztény kultúrában, a tizennégy segítőszent egyike. Apja pogány volt, Borbála pedig keresztény hitre tért. Ezt az apa nem nézte jó szemmel és kardjának pengéjétől csak imái mentették meg. Borbála a hegyekbe menekült, de apja utólérte, kegyetlen kínzásoknak vetette alá, miközben sok csoda történt. Végül az apa fejezte le leányát. Hazafelé tartva azonban villám csapott bele és szörnyet halt.
A nap női dologtiltó nap volt.Nem lehetett ilyenkor varrni például, és sepregetni sem, nehogy a szerncsét is elseperjék. E napon gyümölcsfaágat tettek vázába és ha az ág karácsonyrakihajtott és kivirágzott abból a leány férjhezmenetelére következtettek.
December 13. Luca napja
Neve a latin lux azaz fény szóból ered. Ennek alapja az, hogy a Gergely-féle naptárreformig, 1582-ig december 13. volt az év legrövidebb napja. Szent Luca vagy Lúcia a 4. században élt vértanú szent. Édesanyja már tizenegy éve szenvedett vérfolyásban, mikor Lúcia elkisérte őt Cataniaba Syracusa városától negyven kilóméterre lévő helyre, Szent Ágota sírjához. A sírnál tett látogatás hatására az anya meggyógyult. Lúciának pedig álmában megjelent Szent Ágota és megígérte a lánynak, hogy erős hitéért és szüzessége megtartásáért az Úr a szülővárosát olyan híressé teszi mint Cataniát. Vőlegénye, aki pogány volt viszont bosszúból bíróság elé idézte. Először egy nyilvánosházba akarták vinni, hogy meggyalázzák, de teste olyan nehéz let, hogy nem bírták felemelni. Ezt követően sorozatos kínzásoknak veteték alá, és mikor egyik sem “használt”, a biro karddal döfte át a torkát.
A vakok és szembetegségben szenvedők imádkoztak hozzá (a név, lux) de a bűnbánó utcanők, a földművesek és a különféle kézművesek, a varrónők, a párnakészítők és a nyergesek is, mivel valamennyien hegyes szerszámokkal dolgoznak.
Az ősi Magyar hiedelemvilágban megtalálható Luca asszonnyal magyarázható a napnak a gonosszal való párosítása, illetve, hogy ez volt régen a legsötétebb nap is. Számos népszokás kapcsolódik a naphoz. Néhány ezek közül.
E napon kezdték el készíteni a Luca-széket, melyre az éjféli misén ha valaki felállt megláthatta a boszorkányt. A széket szenteste napjáig, minden nap egy kicsit hozzárakva készítették. Innen ered a lassan haladó ügyekre használt, “Úgy készül, mint a Luca széke.” mondás is.
Egy másik, máig élő szokás a Luca búza vetése. Az ilyenkorcserepekbe, tálakba csíráztatott, vetett búza karácsonyra kizöldelt, melyből az egészségre következtettek.
Időjárást is figyelték, mert Luca napjától kezdve minden nap feljegyezték, hogy milyen volt a nap időjárása, mert olyan lesz majd annak a hónapnak is a hagyomány szerint. A Luca nap a januári, a szenteste időjárása pedig az elkövetkező esztendő decemberének időjárását mutatta meg. Egy másik szokás a hagymajóslás volt, melyet az év végén szilveszterkor is szokás volt végezni. Ekkor egy vöröshagymát leveleire szedtek szét. A 12 levél mindegyikébe egy-egy csipet sót szórtak. Attól függően, hogy mennyi nedvesség let a hagyma levelében annyi csapadékot vártak arra a hónapra.
Luca nap női dologtiltó nap is volt, nem lehetett varrni pl., nehogy a tyúkok fenekét is bevarrják és ne legyen tojás.
December 28. Aprószentek napja
Azoknak a kisdedeknek az emléknapja akiket Heródes meggyilkoltatott, bízván abban, hogy köztük lesz a megváltó is. A vesszőzés szokása terjedt el a magyar folklórban e napra. Iloyenkor a fiúgyerekekt megy vesszővel megveregették, amely az egykori kisdedek szenvedéseire utalt, a lányok megvesszőzésének pedig inkább termékenység és egészségvarázslás volt az oka. Spanyolországban a nap olyan mint nálunk az április 1.-je. Ilyenkor tréfákat találnak ki és azzal viccelik meg egymást az emberek. Tavaly még a spanyol sajtó hasábjain is megjelent egy ilyen tréfa a focival kapcsolatosan, melyről utóbb derült ki, hopgy nem igaz.
„A szobában ül két öreg
A kertben játszik két gyerek.
A szobában fagyos meleg,
A kertben pedig forró hideg.”
(Horváth Győző Január Budapest, 1987)
Január havában a Nap ebben az évben 20.-án 05 óra 25 perckor lép át a Vízöntő jegyébe, addig a Bak -ban járja útját. Telehold január 30.-án 07 óra 18 perckor lesz az Oroszlán jegyében.
A hónap nevét Janus római istenről kapta, aki a kapuk, átjárók istene volt.Legismertebb régi magyar neve, Karácsony hava.
A hónap fontosabb jeles napjai:
Január 01. Újév napja
Január 06. Vizkereszt napja
Január 22. Vince napja
Január 25. Pál napja
Január 22. Vince napja
A latin vinum, azaz bor név hasonló hangzása miatt a szőlészek, borászok számára fontos nap. Ilyenkor pincelátogatást végeznek a gazdák, illetve kimennek a szőlőhegyre és vesszőt vágnak, amit a meleg szobában vízbe állítanak. A vessző kihajtásából a következő évi termésre következtetnek.
Ugyancsak a termésre utal a nap időjárása. A népi regula szerint: “Ha megcsordul Vince, teli lesz a pince”
Január 25. Pál napja
A nap a Saulból Pállá válás bibliai eseményéről emlékszik meg. A keresztényüldöző Saulnak, úton Damaszkusz felé csodás élményben volt része. Az úton megjelent neki Jézus, s megkérdezte tőle: „Saul, Saul – miért üldözöl engem?” Saul összeomlott, tehetetlenné vált, megvakult, s magába fordult, majd egy bizonyos idő elteltével tanítvánnyá akart lenni.
Csak nehezen tudták ezt azonban elfogadni a keresztények, egészen addig, míg ki nem mondta, hogy igen Saul voltam, de már Pál vagyok.
A damaszkuszi út szimbolikusan ezt jelenti, egy elhatározást, mely végleges és gyökeres fordulat az ember életében.
A népi kalendáriumban időjósló nap. Pálforduló néven is említik. A megfigyelések szerint e napon drasztikusan megváltozhat az időjárás. Ez történhet pozitív vagy negatív irányba is. Ismert az alábbi regula is: “Ha Pál fordul köddel, jószág hullik döggel”.
Haláljósló nap is volt. Sok helyütt sütöttek e napon pálpogácsát. Minden családtagnak jutott egy. Mindegyikbe egy-egy libatollat szúrtak. Úgy tartották, hogy akinek a pogácsáján a toll megfeketedett, az abban az évben meghal, akié megpörkölődik, az beteg lesz.
Kínában a holdújév január 21 és február 21 közé esik.
Indiában pedig január végén ünneplik a hindu tavaszünnepet a srí pancsamit.
A hónap harmadik vasárnapja a vallások világnapja.
„Fölébredek, s felém ragyog ez a vidám hó,
lecsap rám, s melegem fészkéből kiragad.
Keményen és fakón dereng a téli nap,
és sóvár sejtjeim félnek e szűz világtól.”
(Paul Valéry, Hó)
Február havában a Nap ebben az évben 18.-án 19 óra 32 perckor lép át a Halak jegyébe, addig a Vízöntő -ben járja útját. Telehold február 28.-án 17 óra 38 perckor lesz a Szűz jegyében.
A hónap magyar nevét a latin Februariusról kapta. A januárral együtt csak később csatolták hozzá az addig 10 hónapos évhez. Legismertebb régi magyar neve, Böjtelő hava.
A hónap fontosabb jeles napjai:
Február 02. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja
Február 03. Balázs napja
Február 06. Dorottya napja
Február 14. Bálint napja
Február 16. Julianna napja
Február 17. Ebben az évben Hamvazószerda e napon van
Február 19. Zsuzsanna napja
Február 24. Mátyás napja
Február 02. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja
A Karácsonyt követő negyvenedik nap. A Katolikus egyházban e napon emlékeznek meg Jézus bemutatásáról a templomban, avagy nevezték Mária tisztulásának is, amely utal az Ószövetségi előírásokra.(III:Móz.12.1-4.) A templomban a kisded Jézust látván Simeon a következéket mondta: “ Világosságul a pogányok megvilágosítására...”
Ezért nyugaton a fény ünnepe is lett a nap, és erre utal az ünnep magyar neve is. Ezen az ünnepen a mise elején gyertyaszentelés van. És gyertyás körmenet is gyakori. A szentelt gyertya Krisztus jelképe és negy becsületben volt a nép körében az egész év során. Az újszülött kereszteléséig mellette világított, de szentelt gyertyát égettek a súlyos betegek és a halott mellett is. Volt ahol a haldokló kezébe is szentelt gyertyát adtak, hogy annak fényénél hagyja el e világot. De meggyújtották a szentelt gyertyát nagy viharok, villámlás jégeső alkalmával is.
Időjárás jósló nap is volt, mely szerint ha e napon a medve meglátja az árnyékát, akkor visszahúzódik a barlangjába, azaz még hosszú tél várható, ha viszont:
“Gyertyaszentelőkor, ha esik a hó, fúj a szél,
Nem tart sokáig a tél.”
Február 03. Balázs napja
Szent Balázs, vértanú szent, örmény születésű. A nép megválasztotta püspökévé, aki ezekután egy barlangba húzódott vissza. Innen vezette a népet, és gyógyított, mígnem a pogányok elfogták (Balázs ezt engedte, pedig vadállatok sokasága védte volna meg) és mivel nem tagadta meg hitét, halálra ítélték. Először vízbefojtással akarták kivégezni, de végül lefejezték.
A legenda szerint egy napon egy rémült anya sietett hozzá, mert fia egy torkán akadt halszálkától fuldokolt. A szent megáldotta a fiút - egy másik változat szerint eltávolította a szálkát - és így megmentette a haláltól.
E napon végzik a balázsolást. E napon templomban a pap két összekötött égő gyertyát tart a nyakukhoz, és arra kéri Istent, hogy Szent Balázs püspök esedezésére óvja meg az áldást kérőt a torokbajtól. Ezen kívül Balázs napját az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, és az időjárásjóslás napjának is nevezték régen.
Február 06. Dorottya napja
Időjárásjósló nap. Ha e napon fagy és hideg van akkor Julianna napjára megenyhül az idő. “Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja.”
Február 17. Hamvazószerda
A Vízkereszttel (január 06.) kezdődött farsangi időszak végét jelenti. E nappal kezdődik el a Húsvétig tartó 40 napos böjti időszak. Ezt megelőző hétvégén tombol igazán a farsang, ilyenkor vannak világszerte a nagy felvonulások, mulatságok, bálok ( pl. velencei Karnevál, riói felvonulás).
Hamvazószerda előtti hétfőt a németek Rosenmontag-nak nevezik. Ez azonban nem a Rosen (rózsa) szóból ered, hanem a rasen (száguld) igéből, mely arra utal, hogy e napon még ki lehet tombolni magunkat. A Hamvazószerda előtti keddet a magyar nyelvben Húshagyó Keddnek is nevezik, utalva a következő naptól elkezdődő húsmentes, böjti időszakra.
Az ezt követő időszakban lehetőségünk van a testi lelki megtisztulásra. Aki a húsevésről mond le, az is jó, de fontos, hogy erre az időszakra tervezzünk valami olyan dolgot, ami valamiről való átmeneti lemondást jelent. Fontos ebben az időszakban a befelé figyelés, a megtisztulás lelki és testi értelemben egyaránt. Mindenki a saját hite és belátása szerint tegye ezt meg, hogy megtisztulva várhassa a Húsvétot, illetve a természet újjászületését.
Február 19. Zsuzsanna napja
E napon egy kis madár kapott nagy figyelmet. A pacsirta. Amennyiben megszólalt, úgy az a tavasz mielőbbi beköszöntét jelentette., ha nem énekelt e napon, akkor még tovább tart a téli időjárás a néphagyomány szerint.
Február 24. Mátyás napja
Időjárásjósló nap. Jégtörő Mátyásnak is nevezik.Ilyenkor még lehetnek kemény hidegek. Az időjárás aszerint fordul, hogy milyen a nap időjárása. “Ha Mátyás
Március havában a Nap ebben az évben 20.-án 18 óra 31 perckor lép át a Kos jegyébe, addig a Halak -ban járja útját. Telehold március 30.-án hajnali 3 óra 25 perckor lesz a Mérleg jegyében.
A hónap magyar nevét a latin Mars istenről kapta. A régi római naptárban az év márciussal kezdődött. Március 20.-21.-én lép a nap a Kos csillagjegybe, mellyel elkezdődik a tavasz. A Kos uralkodó bolygója pedig a Mars. Legismertebb régi magyar neve, Böjtmás hava.
A hónap fontosabb jeles napjai:
Március 12. Gergely napja
Március 20. ill. 21. Tavaszi napéjegyenlőség napja
Március 18. Sándor napja
Március 19. József napja
Március 21. Benedek napja
Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja
Gergely napja
I. (Nagy Szent) Gergely pápa névünnepe. Utódja IV. Gergely pápa tette az iskolák védőszentjévé. A Magyar néphagyományban számos szokás kapcsolódik a naphoz. Az egyik ilyen az ún. Gergelyjárás. A középkorra visszanyúló szokás az volt, hogy ilyenkor a diákok járták a házakat és kéregettek, ami során összegyűlt adományokat a tanulmányaik folytatására fordították. De ekkor volt az új tanulók toborzása is. De a tanítók számára is gyűjtöttek ilyenkor adományokat.
A nap időjárásjósló nap is volt. Ilyenkor még nem ritka, hogy havazhat ezidőtájt. Erre utal a “Megrázza még szakállát Gergely” mondás is. Sok növény magját is elvetették e napon. Például a mákot is, hogy ne legyen férges.
Sándor napja
Igen kedvelt név volt. Máig ismert a “Sándor, József, Benedek, zsákban hozza a meleget.” Azaz ezektől a napoktól kezdve egyre melegebb idő köszönt be.
József napja
Jézus nevelőapjának, az ácsmesternek névünnepe. Sok természeti jelenséget kötöttek e naphoz. Míg Kisasszony napja (augusztus 8.) mint fecskehajtó is szerepel, addig József napkor érkeznek vissza téli telelőhelyükről e kedves kis madarak. A hagyomány szerint e napon szólalnak meg az énekes madarak is és egészen Péter-Pál napjáig énekelnek. Egyes vidékeken a méhek kieresztésének napja is volt.
Tavaszi napforduló
A tavaszi napforduló, vagy tavaszpont, azaz az a nap amikor a Nap az állatöv első jegyébe a Kosba lép általában március 21.-ére esik. Az idén azonban ez egy nappal korábban következik be. Március 20.-án 18 óra 31 perckor történik meg. Mivel ez és a Kos jegye a kezdet, az elindulás, a nappalok hosszának növekedése is e naptól indul meg, mindenképpen jelentős nap a naptári évben. E napon érdemes elindítani dolgokat az életünkben. A megelőző idészak alkalmas volt arra, hogy befelé forduljunk, terveket készítsünk, és e napon kell kinyilvánítani az akaratunkat, hogy ezeket megvalósítsuk, illetve elindítani ezeket, lehetőleg valamilyen tevőleges formában is. A Kos ugyanis egy aktív, cselekvő energia.
Benedek napja
A bencés rend alapítójának Szent Benedeknek ünnepe. Sok helyen e napon vetették, duggatták a hagymát. Időjárásjóslás is kapcsolódik hozzá, úgy tartották, ha e napon dörög az ég, úgy a nyár száraz lesz, ha süt a nap, akkor a nyár hosszú és meleg lesz.
Gyümölcsoltó Boldogasszony
A sok Mária ünnep közül e napon Jézus Szentlélek általi fogantatásáról emlékezik meg. (Karácsonyig 9 hónap telik el). E napon végezték a gyümölcsfák oltását, mely az analógiás mágiának egy szép (és még racionálisan is indokolható!) példája.
