(Horváth Győző Budapest, 1987)

Május
Április havában a Nap ebben az évben 21.-én 4 óra 44 perckor lép át az Ikrek jegyébe, addig a Bikában járja útját. Telehold május 28.-án éjjel 0 óra 08 perckor lesz a Nyilas jegyében.
A hónap nevétMaiaról kapta, aki egy római termékenységistennő volt kapta. A régi római naptárban az év harmadik hónapja volt. Legismertebb régi magyar neve, Pünkösd hava.

A hónap jeles napjai:
Május 04. Flórián napja
Május 12-13-14 A fagyosszentek
Május 16. Nepomuki Szent János napja
Május 25. Orbán napja

Május 04. Flórián napja


Május 12-13-14 A fagyosszentek

Sorrendben Pongrác, Szervác és Bonifác napjai e napok. Mindhárman hitükért vértanúhalált halt szentek. Több évszázados megfigyelés, hogy ebben az időszakban még előfordulnak fagyos éjszakák. Ezért a hidegre érzékeny zöldségféléket csak a fagyosszentek elmúltával ültették ki.
Nekünk is tanácsos az egynyári virágpalánták, a muskátli illetve a leander kiültetésével a május közepét megvárni.


Május 25. Orbán napja

Szent Orbán emléknapja. Ő különösen a szőlőtermesztők körében volt kedvelt. Egyébként pedig az utolsó fagyosszent. Orbán nap után már nem várható éjszakai fagy. Ha mégis lenne az nagy károkat okozna a szőlőben, ezért fordultak hozzá a szőlősgazdák. Gyakran szobrot is emeltek neki a szőlőhegyen.

Május az első olyan hónap amikor a népi monads szerint már lehet kőre ülni. Ugyanis ezt “r” betűs hónapban nem tanácsos, mert könnyen felfázhat az ember. (Tehát a május, június, július és az augusztus a kivétel, a többi hónap nevében van “r” betű.)

Március havában a Nap ebben az évben 20.-án 18 óra 31 perckor lép át a Kos jegyébe, addig a Halak -ban járja útját. Telehold március 30.-án hajnali 3 óra 25 perckor lesz a Mérleg jegyében.
A hónap magyar nevét a latin Mars istenről kapta. A régi római naptárban az év márciussal kezdődött. Március 20.-21.-én lép a nap a Kos csillagjegybe, mellyel elkezdődik a tavasz. A Kos uralkodó bolygója pedig a Mars. Legismertebb régi magyar neve, Böjtmás hava.





A hónap fontosabb jeles napjai:


Március 12. Gergely napja
Március 20. ill. 21. Tavaszi napéjegyenlőség napja
Március 18. Sándor napja
Március 19. József napja
Március 21. Benedek napja
Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja



Gergely napja

I. (Nagy Szent) Gergely pápa névünnepe. Utódja IV. Gergely pápa tette az iskolák védőszentjévé. A Magyar néphagyományban számos szokás kapcsolódik a naphoz. Az egyik ilyen az ún. Gergelyjárás. A középkorra visszanyúló szokás az volt, hogy ilyenkor a diákok járták a házakat és kéregettek, ami során összegyűlt adományokat a tanulmányaik folytatására fordították. De ekkor volt az új tanulók toborzása is. De a tanítók számára is gyűjtöttek ilyenkor adományokat.
A nap időjárásjósló nap is volt. Ilyenkor még nem ritka, hogy havazhat ezidőtájt. Erre utal a “Megrázza még szakállát Gergely” mondás is. Sok növény magját is elvetették e napon. Például a mákot is, hogy ne legyen férges.



Sándor napja

Igen kedvelt név volt. Máig ismert a “Sándor, József, Benedek, zsákban hozza a meleget.” Azaz ezektől a napoktól kezdve egyre melegebb idő köszönt be.

József napja

Jézus nevelőapjának, az ácsmesternek névünnepe. Sok természeti jelenséget kötöttek e naphoz. Míg Kisasszony napja (augusztus 8.) mint fecskehajtó is szerepel, addig József napkor érkeznek vissza téli telelőhelyükről e kedves kis madarak. A hagyomány szerint e napon szólalnak meg az énekes madarak is és egészen Péter-Pál napjáig énekelnek. Egyes vidékeken a méhek kieresztésének napja is volt.


Tavaszi napforduló

A tavaszi napforduló, vagy tavaszpont, azaz az a nap amikor a Nap az állatöv első jegyébe a Kosba lép általában március 21.-ére esik. Az idén azonban ez egy nappal korábban következik be. Március 20.-án 18 óra 31 perckor történik meg. Mivel ez és a Kos jegye a kezdet, az elindulás, a nappalok hosszának növekedése is e naptól indul meg, mindenképpen jelentős nap a naptári évben. E napon érdemes elindítani dolgokat az életünkben. A megelőző idészak alkalmas volt arra, hogy befelé forduljunk, terveket készítsünk, és e napon kell kinyilvánítani az akaratunkat, hogy ezeket megvalósítsuk, illetve elindítani ezeket, lehetőleg valamilyen tevőleges formában is. A Kos ugyanis egy aktív, cselekvő energia.

Benedek napja

A bencés rend alapítójának Szent Benedeknek ünnepe. Sok helyen e napon vetették, duggatták a hagymát. Időjárásjóslás is kapcsolódik hozzá, úgy tartották, ha e napon dörög az ég, úgy a nyár száraz lesz, ha süt a nap, akkor a nyár hosszú és meleg lesz.


Gyümölcsoltó Boldogasszony

A sok Mária ünnep közül e napon Jézus Szentlélek általi fogantatásáról emlékezik meg. (Karácsonyig 9 hónap telik el). E napon végezték a gyümölcsfák oltását, mely az analógiás mágiának egy szép (és még racionálisan is indokolható!) példája.

A régi időkben minden kultúrában voltak napok és időszakok, melyeket megkülönböztettek a hétköznapoktól. Ünnepek, melyek jelezték az idő múlását, az élet ciklusosságát. Mindennek elrendelt ideje volt. Ma sincs ez másként! Az ember belül érzi, hogy szüksége van erre.
A régi ünnepek, szent időszakok azonban fényüket vesztették, a még élő hagyományok eredetét sem nagyon ismeri már a ma embere. Pedig itt Európában és Magyarországon is a nép körében olyan jeles napok voltak, melyek lehetővé tették az emberek számára, hogy kicsit elgondolkodjanak, esetleg befelé forduljanak, keretet adtak az életüknek, igazodási pontot. A zsidó-keresztény gyökerű kultúra - amelyben élünk - ünnepeit azonban vissza lehet vezetni még régebbi, ókori eredetű jeles napokra. Ha valaki ilyen tárgyú írásokat olvas, ugyancsak elámulhat a szimbólumok olyan szövevényes rendszerén, melyek ma már mást vagy éppen semmit nem jelentenek számunkra. Láthatja az összefüggések elképesztő ás lenyűgöző hálóját. Az ünnepekhez kapcsolódó szokások, ceremóniák ekkor válnak tartalmassá, mert addig az ilyenektől berzenkedő ember számára idegennek és felszínesnek hatnak. Mert ezek a rituálék akkor kapnak tartalmat, ha azokat tudatosan végezzük, tudván, hogy az adott napnak, vagy időszaknak nem a rituáléi adják a lényegét. Viszont a rituálék, a ceremóniák mindig jók arra, hogy mintegy behívják annak az ünnepnek a spirituális lényegét (energiáját), hogy általa az ember a megfelelő állapotba kerüljön. Ha jobban belegondolunk, az ember nem tud meglenni ceremóniák nélkül. Az, aki például egy katolikus templomot a freskóival, szobraival hamisnak érez, az lehet, hogy otthon füstölőt és mécsest gyújt, mikor szeretne megpihenni vagy elmélyedni. Miért, ezek nélkül talán nem tudna? De biztosan, mint ahogy a vallásos ember is tud imádkozni a külsőségek nélkül. Mégis mikor valaki belép egy templomba, vagy otthon meggyújtja a gyertyát, érzi, hogy egy másfajta állapotba kerül. Ne kárhoztassuk ezért ezeket, sem az egyiket sem a másikat, csak tudjuk, hogy miért csináljuk. Mert a rituálék segítenek! Ha a Kedvessel a Napfelkeltét nézzük az jó érzés. Pedig a Nap akkor is felkel mindennap, ha éppen felhős az ég és a színek nem olyanok. A Nap ceremóniája az a csak ilyenkor tapasztalható fény, amivel elárasztja a világot.


Ezeken az oldalakon igyekeztünk néhány, a kultúránknak egykori (és talán még élő) hagyományát összegyűjteni, melyek a néhány száz évvel élt őseink számára fontos és jeles napok voltak. Talán sok közülük ma már nem mond nekünk semmit, mert nem vethetünk búzát Máté hetében, és tyúkot sem ültethetünk Nagyboldogasszony napján, az erkélyen, de kimehetünk napfelkeltét nézni Kisasszony napján, ha nem is a célból-mert hitünkhöz esetleg nem kapcsolódik-, hogy megpillantsuk Máriát, hanem csak úgy akár, vagy valami gondolattal, hogy egy órára legalább elgondolkozzunk. Próbáljuk meg egy-egy régi, jeles nap mögött meglátni, hogy mi az, ami annak a mai életünkben szerepe lehet, legyen az akár praktikus dolog, akár lelki természetű. És ez lehet egyéni is.
Végezetül még egy dolog. Gyakran tapasztalom a szűkebb és tágabb környezetemben, hogy ennek a zsidó-keresztény kultúrának a hagyományait mintha kínosnak, feleslegesnek éreznék sokan. Pedig ha valaki utánajár ezeknek, és remélem, hogy aki spirituális úton akar járni, megteszi, az rájön arra, hogy milyen ősi dolgokról van szó, hogy a mára már üresnek érzett ünnepek mögött milyen spirituális energiák húzódnak meg. Furcsa ez az említett hozzáállás, mert más kultúráknál ez kevésbé tapasztalható. Az ott élő „modern felfogású” ember is valahogy be tudja építeni a hagyományait a gondolkodásmódjába és a világról alkotott felfogásába. Legyünk nyitottak, engedjük be a dolgokat magunkba, azután majd meglátjuk, mi az, amit el tudunk fogadni, és mi az, amit nem. Egy biztos, kevesebbek nem leszünk általa!